Eltűnőben van az az alkotmányos gondolkodás, amellyel az USA alapító atyái egykoron győzelemre vitték a függetlenségi harcot – állapítja meg könyvében az amerikai legfelső bíróság 2017 tavaszán kinevezett bírája. Neil Gorsuch A republic, if you can keep it (Egy köztársaság, ha sikerül megőrizni) című művében kifejti, hogy az alkotmány eredeti értelmének követése óvja meg a bírákat attól, hogy talárt öltött politikusokként tekintsenek rájuk.
Az amerikai legfelső bíróság konzervatív szárnyát intellektuális értelemben hosszú évtizedeken keresztül meghatározó Antonin Scalia helyére Donald Trump elnök a coloradói Neil Gorsuch-ot nevezte ki. Saját bevallása szerint a Szenátus előtt zajló megerősítési eljárás tapasztalatai indították Neil Gorsuch bírót arra, hogy többedmagával könyvet írjon az amerikai alkotmányos értékek ismeretének jelentőségéről, visszapillantva közel harmincéves bírói és tanári pályafutására is. A hosszú hónapokon keresztül zajlott szenátusi meghallgatása döbbentette rá ugyanis arra, hogy
a washingtoni politikai arénában nem bíróként, hanem sokkal inkább olyan politikusként tekintenek rá, akinek a hivatalában való megerősítéséhez bizonyos politikai preferenciák követésére vagy bizonyos csoportok érdekeinek a képviseletére kell ígéretet tennie.
Ez a tapasztalat arra engedte következtetni, hogy eltorzult és eltűnőben van az az alkotmányos tudás és ismeret, amelyért az ország alapítói egykoron győzelemre vitték a forradalmat.
A nemzeti alkotmányos hagyomány valamennyi amerikai számára közös, védendő érték, és ezért Neil Gorsuch a könyv címében azokat a szavakat idézi, amelyekkel Benjamin Franklin az alkotmányos konvenciót követően jellemezte a megszülető amerikai államot: „A republic, if you can keep it” vagyis magyarul „Egy köztársaság, ha sikerül megőrizni”. Neil Gorsuch olvasatában a nemzeti alkotmányos hagyomány egy olyan felbecsülhetetlen örökség, amely összeköti a nemzetet, és éppen ezért ismerete és ápolása, valamint generációkról generációkra történő átadása elengedhetetlen a nemzet fennmaradásához.
A jelenkor Amerikáját ugyanakkor éppen, hogy az alkotmányos ismeretek drámai hanyatlása jellemzi.
A könyv ezért Neil Gorsuch pályafutásának eddigi gondolatait, beszédeit és korábban írt esszéit összegyűjtve és tematikusan egybefoglalva világítja meg az alapítóktól örökölt alkotmány egyes értékeit. Ennek megfelelően vizsgálja a népszuverenitás és az önkormányzás alapvetéseit, a bírók alkotmányban rögzített felelősségét, a hatalom megosztását és a szabadságjogok védelmét, valamint a jog és a jogbiztonság tiszteletét, és ezen vizsgálódások során coloradói gyermekéveitől kezdve egészen a legfelső bírósági kinevezéséig személyes életútjára is folyamatosan kitekint.
A szerző amerikai alkotmányos értékek iránti ezen elköteleződését tükrözi az úgynevezett „originalizmus” vizsgálata. A könyv egy külön fejezetet szentel az „originalista alkotmányértelmezés” jelentőségének, amelyben Neil Gorsuch amellett érvel, hogy mindenkinek ezt az alkotmányértelmezési módszert kellene követnie. Ennek során mutat rá arra, hogy a progresszív „elő alkotmányosság” tanával szemben az alkotmányszöveg és az alkotmány eredeti értelmének követése óvja meg a bírákat attól, hogy talárt öltött politikusokként tekintsenek rájuk. Emellett pedig ez az alkotmányértelmezési módszer óvja meg az országot attól, hogy a bírák az alkotmány értékeinek megkövetelése és következetes érvényesítése helyett a tetszésüknek megfelelő politikai preferenciák mentén bővítsék vagy éppen szűkítsék az alapvető jogok körét, és ezzel alakítsák a jogot.
A könyv arra mutat rá, hogy egy magát szabadnak és függetlennek tartó, illetve
a „néptől, a nép által, a népért való” hatalomgyakorlást magáénak valló országban az alkotmány és a jog alapvető ismerete nélkülözhetetlen a nemzet fennmaradásához.
Neil Gorsuch ehelyütt Thomas Jefferson találó szavait idézi, amelyek szerint „[i]f a nation expects to be ignorant and free … it expects what never was and never will be”, vagyis, „ha egy nemzet úgy gondolja, hogy egyszerre lehet tudatlan és szabad … akkor olyat szeretne, ami soha nem létezett és soha nem is fog létezni.” A washingtoni legfelső bíróság újonnan kinevezett bírája tehát a nemzeti alkotmányos hagyomány és értékek jelentőségének megértésére invitálja az olvasót. Üzenete azonban nemcsak tengerentúl, hanem Európa országaiban is figyelemre méltó és időszerű.
Neil Gorsuch; Jane Nitze; David Feder: A republic if you can keep it. New York, Crown Forum, 2019.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Régi trükk, de úgy tűnik, az ellenzéki oldalon nem avul el: vádold az ellenfeled azzal, amit te magad követsz el.
A Politico szerint azonban mindez csak annak a jele, hogy az elnök szakított a hagyományos amerikai diplomáciával.
Javában dúl a vámháború Amerika és az EU között – úgy tűnik, Trumpék ki fogják kényszeríteni a megállapodást.
Könnyen lehet, hogy ezt már nem ússzák meg a demokraták. Középpontban az orosz befolyásolás bekamuzása Trump első győzelmekor.
Az amerikai konzervatív reneszánsz elindítója, Russell Kirk szembekerült a neokonzervatívokkal, segítette John Lukacsot és Molnár Tamást is. Most jelent meg fő műve, A konzervatív eszme az Alapjogokért Központ gondozásában. A munka egyik fordítójával, Kirk kutatójával, Pogrányi Lovas Miklóssal beszélgettünk.
Az amerikai elnök ismét felszólította a Washington Commanders csapatát, hogy térjenek vissza régi nevükhöz.
A klub hangsúlyozza, a tervek egyelőre nem tekinthetők véglegesnek.
„Vannak vitáink, másként látjuk a világot, de abban valamennyien egyetértünk, hogy az uszításnak, a gyűlöletbeszédnek nincs helye közöttünk” – olvasható a petíció leírásában.
